szerb egyházművészet: A 12-14. sz: érte el fénykorát a részben az uralkodók által alapított tp-ok és ktorok építészete, amelyben gyakran érdekesen keveredik a bizánci és a román kori gyakorlat. Ez utóbbi a Velence környéki építészet hatását mutató Dalmácia felől érkezett Szerbia belsejébe. Študenica egyhajós ktortp-a még a bizánci rendszert követte, Sopočaniban és Dečaniban viszont nemcsak a háromhajós baz. szerkezet, hanem a magas szintű kvádertechnika, az ívsoros párkánytok, a félköríves oszlopos bélletű bejáratok alkalmazása is világosan tükrözi ezt az összefüggést. A kereszthajószerűen kialakított →naosz fölötti kupola és főként a kitűnő falfestmények, valamint a berendezés viszont a bizánci eredetet hangsúlyozza. Tiszta bizánci jellegű az ötkupolás ktortp. Gračanicában, amelyet II. Uros Milutin szerb kir. (ur. 1281-1321) alapított a 14. sz. elején. Falain a kváderek téglasorokkal váltakoznak. Peč változatosan kialakított tp-együttese és a 14-15. sz. moravai körhöz tartozó vár melletti tp. Kruševacban a dalmáciai kapcsolatok nyomát sem mutatják. Szerbiát 1459: kebelezte be a török birod. Csak a boszniai ter. lakossága vette át az iszlámot. Ennek következtében a 16. sz-tól ott a török tp-építészet tisztán érvényesült (Szarajevo, Mosztar). - Szobrászat. Jelentősebb szerepet a Dalmácia felől érkezett hatás következtében csupán a félköríves kapuzatok kiképzésében játszott. Legjelentősebb e szempontból a študenicai ktortp. Ny-i kapuja. Oszlopfői és keretezése gazdag román kori faragványokkal díszített. Orommezejében két angyal közt a trónoló Madonna. - Festészet. A fest. Szerbiában magas színvonalat ért el, és főként a kk-ban a Balkán népeinek műv-ére erősen hatott. Komnenosz Alexiosz bizánci hg-nek 1164: a Skopje fölötti Nereziben emelt Szt Pantaleon-tp-a a 12. sz. bizánci falfest. legszebb hagyományait tükrözi. A 13-14. sz. szerb ktortp-ok gazdag színezésű, kiválóan megrajzolt alakos kompozíciói a bizánci gyökerű monumentális piktúra remekei (Keresztrefeszítés a študenicai Mária-tp-ban, Péter és Pál ap-ok Ziča ktorában, Ker. Szt János Gračanicában, a Nemanja dinasztia családfája a Jessze-fa mintájára Dečaniban). A szerbiai ikonfestésről jó fogalmat ad az ohridi Szt Kelemen-tp. előcsarnokában elhelyezett gazdag kiállítás. A 18. sz: az ikonfest-ben erősen érződik a barokk stílus hatása (Szerb Múz., Szentendre). N.Má.